Falk György

Falk György

Bemutatkozás

Gépészmérnöki és gazdasági szakmérnöki szakmai pályafutását a Gépipari Technológiai Intézetben kezdte 1975-ben. Elsősorban a számítógéppel segített mérnöki tevékenységek területén tevékenykedett. 1989-tól magánvállalkozó, ma ő a VARINEX Zrt. meghatározó tulajdonosa. Cégük tevékenységei között a K+F+I tevékenység napi gyakorlat, elsősorban a 3D nyomtatás különböző területein értek el jelentős eredményeket. A 3D nyomtatás technológiáinak alkalmazásában erőfeszítéseinek eredményeképpen Magyarországon cége meghatározó vállalkozás. 2000-ben a 3D nyomtatás sikeres hazai bevezetéséért Innovációs Díjat kapott. Megszerzett ismereteit az oktatásban is hasznosítja. A hazai felsőoktatási intézmények nappali hallgatóinak tart rendszeresen 3D nyomtatási foglalkozásokat - eddig közel 1000 hallgatónak. Ezen kívül záróvizsgák vizsgabizottsági tagjaként is tevékenykedik. Oktatást támogató tevékenységeiért cégének Kármán Tódor díjat adományoztak 2002-ben. 2004-ben és 2008-ban magas színvonalú 3D nyomtatási szolgáltatásaikat Industria Nagydíjjal értékelték. 2013-ban nevezték ki a BME Címzetes egyetemi docensének, majd 2017-ben Gábor Dénes Díjat kapott és 2019-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari Professzorrá nevezte ki.

Előadás címe

Tendenciák az ipari 3D nyomtatás alkalmazásaiban

A 2024-es évben az ipari 3D nyomtatók tervezett terjedése jelentős mértékben lelassult az ismert okok miatt. Amikor jön egy recessziós időszak, a vállalatok a nagyobb beruházások átütemezésével, elhalasztásával reagálnak, kerülik a kockázatokat, az új technológiák bevezetését. A fókusz a fő üzleti tevékenység fenntartása, minimalizált költségszint mellett. Míg a teljes megmunkálási piac kismértékben növekedett addig az ipari nyomtatók szállítása csökkent. Ez elsősorban a gépek vonatkozásában igaz – de a teljes 3D nyomtatási piac a vártnál kisebb mértékben ugyan - de növekedett. Ez annak köszönhető, hogy a fejlesztések nem álltak meg, az ügyfelek több alapanyagot használtak, mint korábban és a gépek szervizelésének mértéke sem csökkent. Ez egy kiegyensúlyozó tényező is egyben a 3D nyomtatás szereplőinek, mert akik már élvezik az additív gyártás előnyeit, maximális kapacitással üzemeltetik berendezéseiket, amely jól látszik az ipari rendszerekhez tartozó kellékanyagok és az alapanyagértékesítés tendenciáin. A jelenlegi helyzet nyertesei az additív gyártással foglalkozó szolgáltatók, mert megnőtt az igény a minőségi, kiszervezett gyártásokra, ahol az additív gyártás szállítási határidőben és költségben verhetetlen. Az ipari 3D nyomtatók gyártói sem álltak le a fejlesztéseikkel, bízva abban, hogy a recesszió után készen kell állniuk az új berendezéseikkel, anyagaikkal az újra beinduló gazdasági igények kielégítésében, lehetőség szerint nagyobb termelékenységgel és a fenntartható gazdaság elvárásainak megfelelően. Az egyes alkalmazási területek is különbözőképpen reagáltak a világot átszövő bizonytalanságra. Az előadásban bemutatásra kerülnek azok a felhasználási területek, amelyek inkább győztesként kerültek ki ebből a helyzetből. Ezek kissorozatú direkt gyártás SLS és SAF technológiával, fröccsöntött alkatrészeket helyettesítő DLP 3D nyomtatás, különleges és egyben színes 3D nyomtatás textilre, bőrre továbbá nagyméretű polimer modellek 3D nyomtatása NEO-SL eljárással és még a DMLS eljárásnak nevezett fémporos 3D nyomtatás különböző alkalmazásai is megemlítésre kerülnek.